Pár hete újra elkezdtem edzeni. Újra. Igen, ismét újra. Olyan örökös újrakezdő vagyok. Ugyanazokkal a tévedésekkel, buktatókkal, agonizációkkal, félelmekkel, vergődésekkel. Ám most valami változott az eddigiekhez képest. Az elmúlt pár hetemben olyan felismeréseim lettek, amelyek tudatosítása, észrevétele segíteni fognak továbbvinni, hogy most már ne az újrakezdő, hanem a haladó szintre léphessek minden értelemben. Amikor sportol valaki, nagyon sok mindent meríthet belőle a hétköznapokra is. A sport lehet eszköz megismerni korlátozó hitrendszereidet, félelmeidet. Megtaníthat a cselekvésre…

Forrás: pinterest.com

Vannak, akiknek gyerekkoruk óta meghatározó életükben a sport, valaki eljutott verseny szintre, valaki hobbi szintre és vannak, akik sose sportoltak a testnevelési órákat leszámítva. Gyerekként a sportszeretetünket legfőképp az határozta meg hogyan álltak a kérdéshez szüleink, milyen volt a testnevelés tanárunk általánosban/gimiben. Ha gyerekkorban nem alakul ki az igényünk a rendszeres mozgásra, utána nagyon nehéz azt pótolni. Fiatalon legyőzhetetlennek érezzük magunkat, jöhet a cigi, alkohol, netán drog, tök mindegy, mert erősnek érezzük magunkat, azt gondoljuk teljesen mindegy mit eszünk és mennyit, hiszen rugalmas a test, bármit elvisel. Lányoknál jöhet a koplalás, fiúknál szteroid, cuccolás, mert kell azért a beach body, hiszen fontos a megjelenés, a kortársaktól a visszajelzés, hogy oké vagyok, menő vagyok, bármelyik csajt ágyba vihetem, bármelyik srác fejét elcsavarhatom. Kellenek a külső megerősítések, mert belül amúgy instabil vagyok (hogy miért válik valaki azzá, az egy másik külön blog bejegyzést kíván). Belül nem érzek magamban elég erőt, önbizalmat, stabilitást. És akinek nem jön össze az általa áhított külső leokézás, az is ugyanúgy zsákutcába kerül, ő is el fog kezdeni kompenzálni. Amíg nem találjuk meg önmagunkban a saját erőnket, addig ebben az ördögi körben vergődünk: vagy túl sokat fogunk foglalkozni a testünkkel, nárcisztikussá válunk, vagy egyáltalán nem fogunk, és visszahúzódunk a csigaházunkba, önbizalomhiánytól szenvedve hagyjuk, hogy mások elnyomjanak. Ezért a legfontosabb életünkben a folyamatos önismeret, megtalálni az én-erőnket, felelősséget vállalni önmagunkért (és nem másokra mutogatni), jól-létünkért, cselekedeteinkért és segíteni másokat is ebben. És ebben nagyon sokat segíthet a sport. A sportban nagyon gyorsan felismerhetjük gátló gondolatainkat, félelmeinket, ha eléggé figyelünk.  Segít megtanítani a kitartásra és türelemre. Te kedves olvasó, hogy vagy most? Milyen az életed? Elégedett vagy, vagy csak ráfogod? Ha most pocsékul érzed magad, tedd fel magadnak a kérdést: mi a kifogásom?

Mi állít meg igazán téged?

forrás: pinterest.com

Túl fáradt vagy? Nincs elég pénzed? Szerinted nincs lehetőséged? Nincs elég energiád a váltáshoz? Nem tudsz eleget aludni a gyerektől? Nincs időd? Sokat dolgozol? Ez az, ami képes téged megállítani? Vagy inkább ami valójában megállít téged a saját életed alakításában, az te magad vagy? A kifogások nagyon jól hangzanak, még el is hiszik akiknek panaszkodunk, és még pár sajnálatot is bezsebelhetünk. De! Fejezd be az önsajnálatot, a szomorú kifogások gyártását, társakat keresni, akik osztoznak szerencsétlenséged parádéján! Ha látsz valakit, aki sikeresebb nálad, aki teljes életet tud élni, aki vagyonosabb, izmosabb, vékonyabb, akkor ne az legyen az első, hogy irigykedsz rá! Ne azzal kezdd a mondatot, „bezzeg neki könnyű, hiszen…” Nem! Emeld fel a segged, és tegyél érte, bármit is akarsz elérni. „De mit csináljak?” helyett, használd a „Hogyan fogjak hozzá?” kérdést. Ha akarsz valamit, tegyél érte! De ne egy napig, vagy egy hétig….hanem addig, amíg el nem éred. Következetesen, kitartóan és nagy türelemmel. Ma, a XXI. sz. arról szól, hogy minden instant, most máris azonnal, rögtön. Nem jó a kapcsolatom? Pofon egyszerű, lecseréljük a másikat, sőt tartok kettőt-hármat egyszerre, hiszen egyik se tudja kiszolgálni a teljes igényeimet. Elromlott a telefonom? No problem, holnap veszek másikat, vagy még ma. A kapitalizmus hozzászoktatott bennünket az azonnali kiszolgálásra, a széles választékhoz, így a türelem kezd halványodni bennünk. Bennem is. Ez volt az egyik felismerésem. Türelem nélkül nincs eredmény. A másik fontos pont, hogy vedd észre a saját kifogásaidat. Te miért nem, más pedig miért. Lehet szuper edződ, fantasztikus dietetikusod, nagyszerű kineziológusod, pszichológusod, segítőd, de csak akkor tudnak ténylegesen segíteni neked, amikor rájössz, hogy nem ők fogják megoldani a problémádat! Ők csak rávezethetnek a megoldást kínáló útra, ők csak kulcsokat adhatnak a megoldáshoz, de egyedül a te felelősséged, hogy használod e is őket. Csakis rajtad múlik! Hagyd abba a saját magadnak való hazudozást, és vedd észre, hogy igenis van lehetőséged, van időd, van energiád elérni azt amit akarsz. Ha azt gondolod nincs, akkor nem akarod igazán. Akkor nem fáj még eléggé, hogy változtass. Akkor nem találtad még meg az én-erődet, ami segítene véghezvinni céljaidat. Akkor még mindig marionett-bábu vagy, akit mások irányíthatnak. Most van a megfelelő idő cselekedni, ez a megfelelő hely változtatni, most van a te lehetőséged! Nem holnap! Mert nincs holnap! Egyetlen nap van: MA! Tudd, hogy senki nem fog megmenteni téged…az életed alakulása 100%-ban a te felelősséged!

A legjobb a sportban az, hogy amit ott megtanulsz, kamatoztathatod az életed minden területén. Megtanulhatod általa a fegyelmet, koncentrációt, kitartást, kezelni a csalódásaidat, sikereidet, csapattárssá válni, segíthet felismerni, hogy ha akarsz valamit, abba energiát kell fektetni, hogy az eredmény nem mindig jön azonnal, hogy legyenek mind rövid távú, mind hosszú távú céljaid, hogy akkor is megtegyél valamit, amikor nincs hozzá kedved, mert tudod, hogy amit ma megteszel, az építi a holnapodat. A sport segít rávilágítani, hogy tulajdonképpen nincs bukás, mert bármikor felállhatsz és kezdheted újra, csak tapasztalás van. Ez talán a legfontosabb, hogy rájöjjünk, kudarc valójában nincs. Volt egy vágyad, nem úgy sikerült ahogy szeretted volna. És akkor mi van? Ugorj neki ismét más perspektívából szemlélve. És ha megint nem sikerül? Ismét válts perspektívát. Ennyi.

Ha szükséged lenne a kifogásaid felismerésében, elakadásaidban egy segítőre, mint kineziológus, szívesen segítek, hívj a 20/3831438-as számon vagy keress bátran itt és itt.

Kép: Eszenyi Gergő személyi edző (saját kép)

Ha szeretnél elkezdeni sportolni, vagy tovább fejlődni benne, ha esetleg úgy gondolod kellene valaki aki motiváljon a mozgásban, akkor bátran hívd Eszenyi Gergő személyi edzőt a 30/2302485-ös számon, aki szintén tud neked segíteni, hogy azzá formáld a tested, amilyenné szeretnéd. Instagram elérhetősége: gergo.eszenyi.3