„Nem fogunk örökké élni, de amíg élünk, élhetünk jól is”

Már Hippocrates is megmondta, legyen az ételünk az orvosságunk. Ennek ellenére nagyon elcsúsztunk az utóbbi évtizedekben. Az, hogy a Föld kizsákmányolása történik folyamatosan, valahogy keveseket érdekel, még kevesebbeket, hogy manapság milyen bánásmódban részesülnek az állatok. Nagyon elcsúsztunk 2-3 generáció óta. A nekem kell, rögtön, most és azonnal is késő szemlélet, a halmozás, a túlfogyasztás akkora károkat okoz, hogy nem a Földet öljük meg vele, hanem mi magunkat. A Föld akkor is forogni fog tovább a Nap körül, amikor mi már kipusztítottuk magunkat. Most sok embernek elég is volt, indul a keze az egeren hogy elkattintson, mert ő bizony szomorú történeteket nem olvas, mert fontos a pozitív gondolkozás, meg amúgyis mit tehet ő egy szál emberként a csúnya nagy világ ellen. Hát kérem szépen, bizony sokat! Magáért, a családjáért és a környezetéért is!

Minél tudatosabb, tájékozottabb valaki annál kevésbé megvezethető. Annál kevesebb mérget dughatnak le a torkán, annál kifinomultabban tud döntéseket hozni saját maga és a családja érdekében. Nem kell hozzá más, csak nyitottság és befogadóképesség és nem csípőből való azonnali elvetés. Ma kb 350millió ember cukorbeteg világszerte, 14.1 millió a rákos megbetegedések száma (2012-es adat) és a világ vezető haláloka a szív-érrendszeri megbetegedések 17.7millió ember érintettségével. Szinte minden családban van, aki a fenti három betegség valamelyikében szenved. És az is biztos, hogy halmozódhat hozzá krónikus ízületi fájdalom, vagy allergiás, esetleg asztmás, netalán autoimmun betegség. Ugye észrevetted a környezetedben, hogy egyre fiatalabbak lesznek betegek? Hogy már az egészen kicsi gyerekek túlsúlyosak, és hiperaktivitással vannak megbélyegezve? És utána néztél már vajon miért lehet? Én igen, és épp ezért gondoltam megosztom a világgal, veletek.

Amiről most fogok írni, sok mindenkinek nem fog tetszeni. Miért? Mert a változtatáshoz ki kell lépni a jól ismert megszokott dolgainkból, rutinjainkból. És az étkezés nagyon sok embernél kardinális kérdés. Ha valaki alkoholista, drogfüggő azt a társadalom legszívesebben kivetné magából, viszont ki gondolkozott már el azon, az evés mennyire addiktív sok embernél? Hogy a táplálkozás már nem arra hivatott, hogy valóban tápláljon bennünket, hanem hogy függőséget okozzon, hogy minél többet vásároljunk, fogyasszunk, zabáljunk! Sokan ilyenkor elintézik vállrándítással, és „kit érdekel, egyszer élünk” megnyilvánulással. Lehet ebben a testünkben egyszer élünk, de ha van gyereked, jó lenne, ha nem lennél annyira önző, hogy elvárd tőle, hogy amikor 50-60 évesen leamortizálódik a tested, tömöd magadba a gyógyszereket, járókeretre támaszkodsz vagy épp pelenkázni kell, akkor ő ott álljon melletted vígan és dalolva, ápoljon és áldozza fel a saját életét a tiédért cserébe, csak azért mert azt gondolod, hogy egy gyereknek ez a kötelessége! Ha megteheted odafigyeléssel, hogy fizikailag és mentálisan is minőségi életet tudj élni, akkor tegyél érte! Mindenki a saját életéért felelős. Persze, addig nem lépsz, míg nem fáj eléggé…csakhogy akkor már lehet késő lesz, és kapkodhatsz ide-oda segítségért, csak a szenvedés és a halál marad. A megelőzés sokkal barátságosabb és kifizetődőbb, mint betegségekben vegetálni.

Ebben az évben 2017. június 16-án jelent meg a What the Health c. dokumentumfilm a Netflixen.  A weboldalukon elérhető online, magyar felirattal viszont itt. Egyik rendezője Kip Andersen, akinek nevéhez a Cowspiracy: The Sustainability Secret (magyarul a Fenntarthatóság titka c. film) is fűződik.

Érdemes időt szakítani rá és megnézni, hogy tudj döntéseket hozni, hogy ne csak a reklámok és a megszokások rabja legyél.

what the health

fotó: www.whatthehealthfilm.com

A filmből kiderül például, hogy:

  • a WHO (Egészségügyi Világszervezet) az egyes típusú rákkeltők csoportjába sorolta a feldolgozott húsokat, amelyek közvetlenül felelősek a daganatok kialakulásáért, ebben a csoportban található még a cigaretta, azbeszt és plutónium is.
  • a WHO 10 ország 800 tanulmánya alapján megállapította, hogy a feldolgozott húsok fogyasztása egyértelmű összefüggésben állnak a megnövekedett daganatos betegségek számával
  • Tanulmányok szerint a cukorbetegség, ízületi panaszok, rák, szívbetegségek,elhízás, demencia adja a halálozások 70%-át, és ez megelőzhető lenne életmód váltással.
  • Amerikai gyerekek nagy részének 10 éves korukra már zsírlerakódás található az ereikben, ami az érelmeszesedés előjele.
  • Nem a magas szénhidráttartalmú étrend, és nem a cukorfogyasztás idézi elő a cukorbetegséget, hanem a hús és állati eredetű ételek fogyasztása
  • 500 ezer ember bevonásával arra a következtetésre jutottak, hogy a szénhidrát fogyasztása fordítottan arányos a cukorbetegséggel, tehát minél több finomítatlan szénhidrátot fogyasztunk, annál kevésbé valószínű, hogy cukorbetegség alakuljon ki, míg a húsfogyasztásnál ez egyenes arányosságban volt, minél több húst fogyasztunk, annál nagyobb a lehetősége a cukorbetegség kialakulásának.
  • Napi 1 adag hús fogyasztása elegendő ahhoz, hogy a kialakuló cukorbetegség kockázatát 51%-kal növelje.
  • A csirkehús (85mg/3.5oz) közel ugyanannyi koleszterint tartalmaz mint a marhahús (89mg/3.5oz), amit a tojás követ, így nem jelent kíméletesebb alternatívát.
  • Azok a prosztatarákban szenvedő férfiak, akik sok csirkét ettek, a betegség súlyosbodásának esélyét 4x-esére növelték harvardi kutatások alapján.
  • Napi 1 tojás annyira befolyásolja a várható élettartamot, mint 5 cigaretta naponta.
  • Nem foghatjuk a betegségek megjelenését a genetikára. Még ha hajlamosak is vagyunk egy-egy betegségre, nem jelenti azt, hogy feltétlenül ki is fog alakulni. Ami meghatározza, az az epigenetikus változókon múlik, úgy mint környezeti-, étrend- és életstílus hatások, amelyeket viszont befolyásolhatunk.
  • Erős a kapcsolat a tejtermékek fogyasztása és az autoimmun betegségek, a csontritkulás, I-es típusú cukorbetegségek illetve az ízületi problémák között.
  • A legtöbb ember laktózérzékeny, ami teljesen normális. Miért is termelne a test laktáz enzimet csecsemő kor után is?
  • A tejben található fehérje a leginkább allergizáló. Hormonnal telített folyadék akár organikus, akár nem.
  • A tejtermékekben nem csak hormonok, hanem genny is található. Törvény szabályozza, hogy mennyi gennyt tartalmazhat, hogy még el tudják adni. 750 ezer genny részecske lehet 1cm³ tejben. A riportban úgy fogalmaztak, ha több genny lenne benne, akkor már tisztán gennyről lenne szó.
  • A sajt összesűrített tehén genny.
  • A tejtermékek növelik a kockázatát különösen a hormonháztartást érintő rákok kialakulására, úgy  mint prosztatarák, mellrák, petefészekrák.
  • A rák DNS mutáció miatt alakul ki. Csökkenteni kell a szervezetünkben  a növekedési faktort, hogy ne tudjon sokszorozódni a rákos sejt. Ehhez az IGF-1 növekedési faktort (rákra hajlamosító növekedés hormon) kell redukálni, de az állati eredetű fehérje épp növeli az IGF-1 szintet.
  • A tejben megtalálható kazein kazeo-morfinná bomlik le a testben, ami egy morfin szerű vegyület, és épp úgy mint a heroin, függőséget okoz, csak kisebb mértékben, de elég erősen ahhoz, hogy újra fogyasztóvá váljon az egyén.
  • Kazeo-morfin is előidézheti a SIDS-t (sudden infant death syndrome), azaz a bölcsőhalált illetve az autizmust.
  • Az emberi anyatejben mindössze 2.7gr/l kazein van, míg a tehén tejben 26gr!
  • Az Amerikai Ételbiztonsági Hivatal adatai alapján legalább 450 féle gyógyszer van amit az állattenyésztők alkalmazhatnak egyesével vagy kombinálva.
  • Nem végeznek kutatásokat arra vonatkozóan hogyan hatnak ezek a szerek az emberekre a gyógyszerezett állati eredetű élelmek elfogyasztása során. Csak azt vizsgálják hogyan hatnak az állatokra.
  • A gyógyszeripar a legyártott összes antibiotikum 80%-át az állattenyésztőknek adja el.
  • Céges titoknak minősül és nem hozzáférhetőek a hús-, tej- és tojásipar azon adatai, melyek azt tartalmazzák, hogy mennyire betegíti meg az embert vagy mennyire környezetszennyező az általuk kínált termék.
  • Állattartásnál nincs hulladékkezelés, az ürülék kifolyik a padló lécei között az emésztőgödörbe, majd onnan tovább szivárognak a folyókba illetve tisztítatlanul permetezik a földekre. A közelben élők nagy része asztmás vagy rákos a folyamatos szennyvíz permettől.
  • Az elhullott állatokat visszadarálják a takarmányba
  • Tesztek szerint a vizsgált darált húsok 90%-a míg a csirkemellek 95%-a tartalmazott állati ürülékből származó baktériumot.
  • A húsfeldolgozás üteme egyre gyorsul, az ellenőrök egyre képzetlenek. Jelenleg Amerikában 220 tehenet dolgoznak fel óránként, azaz percenként kb négyet! Ekkora sebesség mellett garantált a filmben megszólaló szerint, hogy a termékek tele legyenek oda nem való állati maradványokkal, ürülékkel, ki nem mosott bőr alatt keletkezett gennyel.
  • Minden állati eredetű fehérje igazából újrahasznosított növényi fehérje.
  • Nem szükséges állati eredetű szöveteket enni, hogy fehérjéhez jussunk.
  • Csak a növény képes megkötni a levegő nitrogén tartalmát, szétszedni a részecskéket és összerendezni aminosavakká majd fehérjévé.
  • Az emberi anyatejnek van a legkisebb fehérjetartalma bármilyen más állatfajhoz képest.
tej fehérje tartalma 100gr-ban
ember 1gr
gorilla 1.4gr
szamár 1.8gr
tehén 3.6gr
patkány 9 gr
macska 9gr
  • A legnagyobb és legerősebb állatok, úgy mint elefánt, gorilla, bivaly, orrszarvú, mind növényevő
  • Az ember legközelebbi rokona a csimpánz, akinek a táplálékát 97%-ban növényi eredetű, és csupán 3%-a rovarok.

A film kitér arra is, hogy azok a weblapok, amelyek a betegek tájékoztatását hivatott szolgálni, az Amerikai Rák Társaság, az Amerikai Diabetikai Egyesület és az Amerikai Szív Egyesület oldalain kivétel nélkül állati eredetű ételekre buzdítanak annak ellenére, hogy tanulmányok által bizonyítottak azok betegséget okozó tényezői. Bemutatásra kerül, hogy mennyire korrupt maga az állam is, és a fent felsorolt társaságok, mert pénzt fogadnak el nagy hús-, tej- és gyógyszeripari cégektől. Sőt, hatalmuk és befolyásoló képességük akkora ezeknek a vállalatoknak, hogy saját törvényeiket írják, amelyek már több aktivista bebörtönzését és elhallgattatását eredményezték. Az aktivistákat terrorizmussal lehet vádolni. Létezik a Sajtburger törvény, amely kimondja, hogy nem lehet felpereskedni gyártó, terjesztő vagy kiskereskedő ellen az alapján hogy a szóban forgó termék hizlalta fel a felperest, vagy okozott neki betegséget. A hústermelőknek nem kell a környezeti pusztításért fizetnie vagy bárminemű „külső gazdasági hatásért”, amit a termékeik okoznak. cheeseburger law

Amerikában azok állítják össze a táplálkozási javaslatot az embereknek (táplálkozási piramist), akik pénzt fogadnak el a McDonalds-tól, a Nemzeti Tejipari Tanácstól, Amerikai Húsipari Intézettől illetve a Nemzeti Tejfeldolgozó Bizottságtól. A gyógyszeripar azért lobbizik, hogy minél kevesebb óraszámban tanítsák az orvosi egyetemeken a táplálkozást. A gyógyszeripar irányítja mindazokat az információkat amit az orvosok kapnak, és rengeteg tanulmányt finanszíroznak, elferdítve az adatokat.

Bemutatásra kerül 3 ember is, akik több mint 10 féle gyógyszert szedtek és növényi táplálkozás után sokkal jobban érezték magukat, csökkentek a tüneteik. A végén láthatunk sportolókat, akik szintén csak növényi ételeken hihetetlen eredményeket értek el.

Közel sem az a szándékom, hogy ezzel a blog bejegyzéssel bárkit is meg akarjak győzni. Inkább szeretném felhívni a figyelmet más alternatívára. Én már ismerem a növényi táplálkozás hatását, mindamellett, hogy nem az egészségem miatt váltottam, hanem az állatok iránti tiszteletem és szeretetem vitt erre az útra, egészségügyi hatásai is megmutatkoztak. Fontos tudni, hogy az egészséges táplálkozás nem csak abban merül ki, hogy növényi étkezés. Érdemes átvizsgálni mit eszünk, és minimálisra csökkenteni az olajok, zsírok fogyasztását, a kész termékeket, a színezéket és adalékanyagokat tartalmazó élelmiszereket, a genetikailag módosított kukoricakeményítőt tartalmazó termékeket. Nem lehet kivédeni mindent. A növények is tele lehetnek növényvédő szerekkel, de ha nem tetézzük állati eredetű ételekkel, akkor kevesebb növekedési hormon jut be a szervezetbe, illetve kevesebb gyulladás alakul ki a szervezetben, így megszűnne az optimális táptalaj a betegségek elburjánzásához.

Ajánlom ezt a filmet megtekintésre. Saját magunkért, gyermekeinkért, környezetünkért és nem utolsó sorban az irdatlanul sok állat felesleges szenvedésért és elpusztításáért.

A film megtekinthető rákattintva: What the Health, illetve a másik hozzákapcsolódó film is magyar felirattal, a Fenntarthatóság titka.